Kaesz Gyula
Magyar építész, belsőépítész, bútortervező, grafikus, főiskolai tanár
1897-1967
Élete és munkássága
Építő iparművész diplomáját a budapesti Iparművészeti Iskolában szerezte. Fiatal korában több országos pályázaton nyert első díjat (debreceni krematórium, szombathelyi temető, Győr város új városrendezése). Bútortervezői, belsőépítészeti és építészeti munkássága mellett folyamatosan foglalkozott alkalmazott grafikai tervezéssel is. Munkásságának kiemelkedő részét képezi pedagógiai tevékenysége: 1919-től 1952-ig az Iparművészeti Iskola (később: Főiskola) tanára, majd 1952 és 1958 között az Iparművészeti Főiskola igazgatója volt. Ő hozta létre az ipari formatervezési tanszéket. Szerkesztői tevékenysége is jelentős: önálló folyóiratot alapított A bútor címmel, emellett részt vett az Új Építészet és a Tér és Forma című lapok szerkesztésében is. 1962-ben Ismerjük meg a bútorstílusokat címmel könyvet jelentetett meg. Több kiállítást és kiállítási pavilont tervezett. Az Akadémiai Kiadó Művészeti lexikonának (1966) munkatársa volt. Tagja volt többek között az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak, a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, az Országos Ipartestületnek, a Magyar Könyv- és Reklámművészek Szövetségének, a Magyar Műhely Szövetségnek, 1945 után a Magyar Művészeti Tanácsnak. Részt vett a Könyvművészeti Állami Bizottság munkájában. Építészeti munkái közül kiemelkednek a villák, vásári pavilonok, s igen jelentősek voltak 1940 körül a bankátépítések (Nemzeti Takarékpénztár és Bank, Kassai Kereskedelmi Bank, Szarvasi Takarékpénztár stb.). Tervezői hagyatékát az OMVH Építészeti Múzeuma őrzi, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében számos bútora megtalálható.
Művei
Belsőépítészként: Milánói Triennálé (1933- 1935 ), A párizsi világkiállítás magyar pavilonja (1937 ), Közlekedési Kiállítás (1947 ), Volt Flóris-cukrászda, Nemzeti Takarékpénztár
Építészként: Kassai Kereskedelmi Bank
Könyve
Ismerjük meg a bútorstílusokat (Budapest, 1962, 1999)
Kitüntetései
A milánói Triennálén az Olasz korona rend lovagkeresztje (1933) , Grand Premio d'Orone a milánói Triennálé levezetéséért (1936) , Magyar Munka Érdemérem bronz fokozata és a köztársasági elnök elismerő oklevele (1948) , Munkácsy-díj (1950), a Felsőoktatás Kiváló Dolgozója (1953), Magyar Munka Érdemrend aranyfokozata (1954), Kossuth-díj (1956), Érdemes Művész (1965)
Építő iparművész diplomáját a budapesti Iparművészeti Iskolában szerezte. Fiatal korában több országos pályázaton nyert első díjat (debreceni krematórium, szombathelyi temető, Győr város új városrendezése). Bútortervezői, belsőépítészeti és építészeti munkássága mellett folyamatosan foglalkozott alkalmazott grafikai tervezéssel is. Munkásságának kiemelkedő részét képezi pedagógiai tevékenysége: 1919-től 1952-ig az Iparművészeti Iskola (később: Főiskola) tanára, majd 1952 és 1958 között az Iparművészeti Főiskola igazgatója volt. Ő hozta létre az ipari formatervezési tanszéket. Szerkesztői tevékenysége is jelentős: önálló folyóiratot alapított A bútor címmel, emellett részt vett az Új Építészet és a Tér és Forma című lapok szerkesztésében is. 1962-ben Ismerjük meg a bútorstílusokat címmel könyvet jelentetett meg. Több kiállítást és kiállítási pavilont tervezett. Az Akadémiai Kiadó Művészeti lexikonának (1966) munkatársa volt. Tagja volt többek között az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak, a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, az Országos Ipartestületnek, a Magyar Könyv- és Reklámművészek Szövetségének, a Magyar Műhely Szövetségnek, 1945 után a Magyar Művészeti Tanácsnak. Részt vett a Könyvművészeti Állami Bizottság munkájában. Építészeti munkái közül kiemelkednek a villák, vásári pavilonok, s igen jelentősek voltak 1940 körül a bankátépítések (Nemzeti Takarékpénztár és Bank, Kassai Kereskedelmi Bank, Szarvasi Takarékpénztár stb.). Tervezői hagyatékát az OMVH Építészeti Múzeuma őrzi, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében számos bútora megtalálható.
Művei
Belsőépítészként: Milánói Triennálé (1933- 1935 ), A párizsi világkiállítás magyar pavilonja (1937 ), Közlekedési Kiállítás (1947 ), Volt Flóris-cukrászda, Nemzeti Takarékpénztár
Építészként: Kassai Kereskedelmi Bank
Könyve
Ismerjük meg a bútorstílusokat (Budapest, 1962, 1999)
Kitüntetései
A milánói Triennálén az Olasz korona rend lovagkeresztje (1933) , Grand Premio d'Orone a milánói Triennálé levezetéséért (1936) , Magyar Munka Érdemérem bronz fokozata és a köztársasági elnök elismerő oklevele (1948) , Munkácsy-díj (1950), a Felsőoktatás Kiváló Dolgozója (1953), Magyar Munka Érdemrend aranyfokozata (1954), Kossuth-díj (1956), Érdemes Művész (1965)