Toroczkai Wigand Ede

Toroczkai Wigand Ede

Magyar Iparművész , építész, író

1869-1945

Élete és munkássága
Kezdetben az Országház építésén dolgozott Steindl Imre vezetésével. 1907-ben költözött Marosvásárhelyre. A modern iparművészeti törekvések egyik legkiválóbb képviselőjeként bútorterveiben eleinte a szecesszió felé fordult, majd a századfordulótól –a marosvásárhelyi tartózkodása hatására – Kós Károly és Jánszky Béla nyomán az erdélyi népművészet sajátos formanyelvét igyekezett felhasználni. A népművészetből merített motívumokkal díszített bútorai mellett megjelennek a letisztultabb, egyszerűsödő darabok is. Művészeti kérdésekkel foglalkozó, valamint szépirodalmi munkáit nagy grafikai készségéről tanúskodó rajzokkal maga illusztrálta. Tanára volt az Iparművészeti Iskolának. Az 1945-ös budapesti ostrom során halálos sérülést szenvedett.
Épületei
Marosvásárhely: 1909. Kereskedelmi és Iparkamara, 1910-1913. Kultúrpalota. Ablakfestmények , Hajdanában régös-régen , A nagyúr kapuja, Sátoros palota , Réka asszony kertiháza, Csaba királyfi bölcsője, Réka asszony kopjafája, Réka asszony deszkás ablaka, Gázgyár, Lehel (Babits, ma Argesului) utca 5.sz. ház, Legények Háza, Csillag-köz (ma Pas. Stelelor), Munkácsy Mihály (ma Bradului) utca 6.sz. ház, Schmidt-ház, Jókai Mór utca (ma Eminescu)
Tatabánya: 1922 MÁK Rt. Tiszti Kaszinó
Könyvei
Butorok (Bp., 1902), Négyféle mívekről (Maros-Vásárhely,1914), Öreg csillagok (Bp.,1915; 1988), Cserényös házak (Bp., 1916), Hajdonába régös-régön… (Bp., 1917), Hímes udvar (Bp., 1917), Régi kert s míesei (Bp., 1917), A kert (Bp., 1923), Akseli Gallén-Kallela (Bp., 1931), Architektura (Bp. 1936)
Elismerései
Magyar állami nagy aranyérem, Olasz állami nagy aranyérem, Párizsi Világkiállítás ezüstérme, Saint Louis-i Világkiállítás ezüstérme