Charles Eames
Amerikai építész, designer
1907-1978
Charles Eames a 20. századi legjelentősebb amerikai tervezők egyike. Az építészet, a bútortervezés, az ipari tervezés és gyártás, és a fotóművészet területén betöltött úttörő szerepe által vált elismertté.
Mérnöki és építészeti érdeklődésének köszönhetően a Washington Egyetem ösztöndíjasa volt. 1930-ban elindította saját építészeti irodáját. Építészei terveinek kidolgozása mellett felvételt nyert a Cranbrook Művészeti Akadémiára, ahol később (1940) ő lett a tervezési tanszék vezetője. Itt ismerkedett meg leendő feleségével, Ray Eames-szel, miközben a Museum of Modern Art „Organic Furniture Competition” nevű versenyére készültek. A háromdimenziós plywood karosszékükkel megnyerték a második díjat, de a széket végül sosem gyártották. Charles és Ray 1941-ben házasodtak össze, majd Los Angelesbe költözve folytatták a bútortervezést, plywood-ot használva. 1942-ben Charles és Ray Eames megalapította a Plyformed Wood Company-t, és amerikai haditengerészetnek kezdtek el hordágyakat tervezni. Pénzügyi nehézségek miatt a céget beolvasztották az Evans Company-ba, így 1942-től ez a cég gyártotta a termékeket. Hamarosan a termelést átvette a Herman Miller Inc., ami a mai napig gyártja az Eames bútorokat az Egyesült Államokban. Egy másik vállalat, a Vitra International pedig az Eames bútorok európai gyártója lett. 1949-ben a házaspár megtervezte és megépítette saját otthonukat a Case Study House Program részeként, amit az Arts and Architecture magazin támogatott. Az Eames ház az innovatív tervezésnek és anyaghasználatnak köszönhetően az építészek és tervezők Mekkája lett. Ezt a házat tartják a világháború után készült legfontosabb háznak a világon.
A házaspár az ötvenes években kezdett foglalkozni filmgyártással, munkásságuk során több mint 85 filmet készítettek számos témában, mint például a tenger élővilága, matematikai koncepciók, vagy a számítógép használat.
Emellett a bútortervezést is folytatták, egészen a 70-es évekig. Az 1946-os MOMA kiállításon mutatták be a „New Furniture by Charles Eames” című visszatekintést, mely a plywood bútorok prototípusait sorakoztatta fel. Köztük szerepelt a "Lounge Chair, metal (LCM)" és a "Lounge Chair, Wood (LCW)". Az 1940-ben készült LCW-k az alapjai a későbbi Lounge Chair „No. 670”-nek és a "No. 671" lábtartónak (1956). Az 1950-es években az Eames házaspár az üvegszállal is elkezdett kísérletezni. Megalkották a „Plastic Shell Group”-ot és a "La Chaise" széket 1948-ban, ami szerepelt a "Low-cost Furniture Design” versenyen is, a „Dining Armchair Rod”-ot (DAR), valamint a "Rocking Fotel Rod”-t (RAR)" (1948-1950).
Az Eames házaspár számos múzeumi kiállításttervezett az IBM-nek, a Smithsonian Intézet-nek, és más cégeknek. Munkásságukat számos tiszteletbeli címmel és díjjal jutalmazták az egyetemek és más szervezetek szerte az országban.
Mérnöki és építészeti érdeklődésének köszönhetően a Washington Egyetem ösztöndíjasa volt. 1930-ban elindította saját építészeti irodáját. Építészei terveinek kidolgozása mellett felvételt nyert a Cranbrook Művészeti Akadémiára, ahol később (1940) ő lett a tervezési tanszék vezetője. Itt ismerkedett meg leendő feleségével, Ray Eames-szel, miközben a Museum of Modern Art „Organic Furniture Competition” nevű versenyére készültek. A háromdimenziós plywood karosszékükkel megnyerték a második díjat, de a széket végül sosem gyártották. Charles és Ray 1941-ben házasodtak össze, majd Los Angelesbe költözve folytatták a bútortervezést, plywood-ot használva. 1942-ben Charles és Ray Eames megalapította a Plyformed Wood Company-t, és amerikai haditengerészetnek kezdtek el hordágyakat tervezni. Pénzügyi nehézségek miatt a céget beolvasztották az Evans Company-ba, így 1942-től ez a cég gyártotta a termékeket. Hamarosan a termelést átvette a Herman Miller Inc., ami a mai napig gyártja az Eames bútorokat az Egyesült Államokban. Egy másik vállalat, a Vitra International pedig az Eames bútorok európai gyártója lett. 1949-ben a házaspár megtervezte és megépítette saját otthonukat a Case Study House Program részeként, amit az Arts and Architecture magazin támogatott. Az Eames ház az innovatív tervezésnek és anyaghasználatnak köszönhetően az építészek és tervezők Mekkája lett. Ezt a házat tartják a világháború után készült legfontosabb háznak a világon.
A házaspár az ötvenes években kezdett foglalkozni filmgyártással, munkásságuk során több mint 85 filmet készítettek számos témában, mint például a tenger élővilága, matematikai koncepciók, vagy a számítógép használat.
Emellett a bútortervezést is folytatták, egészen a 70-es évekig. Az 1946-os MOMA kiállításon mutatták be a „New Furniture by Charles Eames” című visszatekintést, mely a plywood bútorok prototípusait sorakoztatta fel. Köztük szerepelt a "Lounge Chair, metal (LCM)" és a "Lounge Chair, Wood (LCW)". Az 1940-ben készült LCW-k az alapjai a későbbi Lounge Chair „No. 670”-nek és a "No. 671" lábtartónak (1956). Az 1950-es években az Eames házaspár az üvegszállal is elkezdett kísérletezni. Megalkották a „Plastic Shell Group”-ot és a "La Chaise" széket 1948-ban, ami szerepelt a "Low-cost Furniture Design” versenyen is, a „Dining Armchair Rod”-ot (DAR), valamint a "Rocking Fotel Rod”-t (RAR)" (1948-1950).
Az Eames házaspár számos múzeumi kiállításttervezett az IBM-nek, a Smithsonian Intézet-nek, és más cégeknek. Munkásságukat számos tiszteletbeli címmel és díjjal jutalmazták az egyetemek és más szervezetek szerte az országban.