Josef Frank

A Bécsi Műszaki Egyetemen tanult építészetet. 1919-1925 között a Bécsi Iparművészeti Iskolában tanított. 1925-1934 –ig Oskar Wlach és Oskar Strnad belsőépítészeti cégénél dolgozott. Vonzotta a modern építészet, sokféle stílusirányzat hatott rá, köztük a Chippendale, az olasz reneszánsz, az ázsiai és közép-európai művészet. Frank egy emberibb modernizmus jegyében alkotott, teret hagyva a szentimentalizmusnak és a történelmi hatásoknak egyaránt. Textilmunkái az időtlenséget sugallják. Alapító tagja volt a bécsi Werkbund-nak, ő kezdeményezte és vezette az 1932-es bécsi Werkbundsiedlung projektet. 1933-ban Svédországba emigrált, az állampolgárságot 1939-ben kapta meg. Ő lett a stockholmi Svenskt Tenn cég legnevesebb tervezője. Munkássága korai szakaszában állami lakásokkal és lakótelepekkel foglalkozott. Nem támogatta a homlokzati díszítést, a funkcionalitást helyezte előtérbe. Luigi Blue bécsi építész és bútortervező példaképének tekintette Frank-ot. Építészeti tevékenysége mellett bútorokat, lakberendezési tárgyakat, tapéta- és szőnyegmintákat is készített. Legfontosabb projektjei: a kölni Kelet-Ázsiai Múzeum kiállításának tervezése (1912), Wilbrandtgasse 12 ház (1914), Wiedenhoferhof Lakóépület (1924-25), House Beer (1929-1930), Leopoldina-Glöckel-udvar Bécsben (1931-32), és Villák Dél-Svédországban.