Eero Saarinen
Finn származású amerikai építész, formatervező
1910-1961
Eero Saarinen először szobrászatot tanult az Académie de la Grande Chaumiere-n 1929-1930 között, majd építészetet a Yale Egyetemen 1934-ig. Az egyetem befejezésével európai és észak-afrikai utazásra indult, járt szülőföldjén is, majd 1936-ban visszatért az Egyesült Államokba, ahol apja építészeti irodájánál kezdett dolgozni, emellett továbbképezte magát a Cranbrook Akadémián, aminek édesapja volt a vezetője. Barátai ösztönzésére csatlakozott az OSS-hez (Office of Strategic Service), ahol kézikönyvek illusztrálásával foglalkozott 1944-ig. 1950-ben, apja halála után átvette praxisát, a Saarinen & Associates vállalatot Birmingham-ben.
Eero Saarinen tervezői karrierje 1940-ben indult. A figyelem középpontjába egy Charles Eames-szel közösen tervezett székkel került, amit a „Organic Design in Home Furnishing” versenyére készítettek. Megnyerték az első díjat, és elindult a szék tömeggyártása a Knoll Bútorvállalatnál. Ettől kezdve a Knoll gyártotta Saarinen munkáit. A „Grasshopper” karosszék 1946-47-ben készült. A „Womb (anyaméh) collection” (1947-1948), mint neve is mutatja, olyan székekből áll, mely a benne ülőnek olyan biztonságot és kényelmet nyújt, mint a magzatnak az anyaméh. A "Pedestal Group” (1955-56) olyan műanyag asztalok és székek gyűjteménye, amiknek csak egy központi lábuk van, és egy kerek lemezben végződnek. Ennek a gyűjteménynek a neves darabja a Tulipán szék. 1951-ben ő tervezte a "Saarinen Collection”-t, ami az első irodai bútorok egyike volt. Saarinen építészeti munkái közül meg kell említeni a JF Kennedy repülőtér TWA-terminálját (1952-1956) New Yorkban és a Dulles nemzetközi repülőteret (1958-1963) Washingtonban. Saarinen-nek nem volt egy konkrét alkotói stílusa, célja az volt, hogy terveivel a vevő igényeit szolgálja ki.
Eero Saarinen tervezői karrierje 1940-ben indult. A figyelem középpontjába egy Charles Eames-szel közösen tervezett székkel került, amit a „Organic Design in Home Furnishing” versenyére készítettek. Megnyerték az első díjat, és elindult a szék tömeggyártása a Knoll Bútorvállalatnál. Ettől kezdve a Knoll gyártotta Saarinen munkáit. A „Grasshopper” karosszék 1946-47-ben készült. A „Womb (anyaméh) collection” (1947-1948), mint neve is mutatja, olyan székekből áll, mely a benne ülőnek olyan biztonságot és kényelmet nyújt, mint a magzatnak az anyaméh. A "Pedestal Group” (1955-56) olyan műanyag asztalok és székek gyűjteménye, amiknek csak egy központi lábuk van, és egy kerek lemezben végződnek. Ennek a gyűjteménynek a neves darabja a Tulipán szék. 1951-ben ő tervezte a "Saarinen Collection”-t, ami az első irodai bútorok egyike volt. Saarinen építészeti munkái közül meg kell említeni a JF Kennedy repülőtér TWA-terminálját (1952-1956) New Yorkban és a Dulles nemzetközi repülőteret (1958-1963) Washingtonban. Saarinen-nek nem volt egy konkrét alkotói stílusa, célja az volt, hogy terveivel a vevő igényeit szolgálja ki.