Gae Aulenti
Olasz építész, formatervező
1927-
Mint építész és tervező, Aulenti azon kevés nők egyike, akik nemzetközi színtéren is elismerést tudtak szerezni.
Gae Aulentia milánói Műszaki Főiskolán tanult építészetet, 1954-ben diplomázott, majd megnyitotta építészeti irodáját. 1955 és 1965 között a Casabella folyóirat szerkesztője volt. 1965-69-ig a Műszaki Főiskolán építészetet tanított. Tervezőként a neo-liberális mozgalom tagjaként tűnt ki a késő ötvenes években. Számos tárgyat készített az Artemide, Kartell, Fontana, Arte, Knoll, Poltrona Donna, Stilnovo, Tecno, és Zanotta cégeknek. 1964-es munkája a "Solus 220" fotel, amit Martinelli Luce –nak készített. Ő tervezte meg a "Pipistrello" állólámpát 1967-ben, mindkét műve a Museum of Modern Art gyűjteményében található meg New Yorkban. 1985-ben kezdett dolgozni az Iguzzini Illuminazione vállalatnak, és létrehoztaa Cestello világítási rendszert a velencei Palazzo Grassi palotának. Aulenti terveire jellemző a zárkózottság és az elegancia, és a szokatlan formatervezés. Lámpái inkább a tér gyönyörű alkotásai, mint világító eszközök.
Építészeti munkái közül kiemelkedik a párizsi Gare d'Orsay pályaudvar újratervezése és a Musée d'Orsay (1980-1986) új épülete. Aulenti a Centre Pompidou (1982-1985) kiállítótermeinekújratervezője, és őt kérték fel a barcelonai Katalán Múzeum (1988) átalakítására.
Bemutatótermeket is tervezett az Olivetti és Knoll cégeknek, illetve Luca Ronconi rendező számos díszletének a megalkotója.1974-ben tervezte a saját irodáját és saját lakását Milánóban, egy évvel később pedig nyaralóját Assisiben. 1992-ben ő tervezte az sevillai Expo olasz pavilonjának a világítását. Művei számos díjat nyertek.
Gae Aulentia milánói Műszaki Főiskolán tanult építészetet, 1954-ben diplomázott, majd megnyitotta építészeti irodáját. 1955 és 1965 között a Casabella folyóirat szerkesztője volt. 1965-69-ig a Műszaki Főiskolán építészetet tanított. Tervezőként a neo-liberális mozgalom tagjaként tűnt ki a késő ötvenes években. Számos tárgyat készített az Artemide, Kartell, Fontana, Arte, Knoll, Poltrona Donna, Stilnovo, Tecno, és Zanotta cégeknek. 1964-es munkája a "Solus 220" fotel, amit Martinelli Luce –nak készített. Ő tervezte meg a "Pipistrello" állólámpát 1967-ben, mindkét műve a Museum of Modern Art gyűjteményében található meg New Yorkban. 1985-ben kezdett dolgozni az Iguzzini Illuminazione vállalatnak, és létrehoztaa Cestello világítási rendszert a velencei Palazzo Grassi palotának. Aulenti terveire jellemző a zárkózottság és az elegancia, és a szokatlan formatervezés. Lámpái inkább a tér gyönyörű alkotásai, mint világító eszközök.
Építészeti munkái közül kiemelkedik a párizsi Gare d'Orsay pályaudvar újratervezése és a Musée d'Orsay (1980-1986) új épülete. Aulenti a Centre Pompidou (1982-1985) kiállítótermeinekújratervezője, és őt kérték fel a barcelonai Katalán Múzeum (1988) átalakítására.
Bemutatótermeket is tervezett az Olivetti és Knoll cégeknek, illetve Luca Ronconi rendező számos díszletének a megalkotója.1974-ben tervezte a saját irodáját és saját lakását Milánóban, egy évvel később pedig nyaralóját Assisiben. 1992-ben ő tervezte az sevillai Expo olasz pavilonjának a világítását. Művei számos díjat nyertek.