Guglielmo Ulrich

Guglielmo Ulrich korának egyik legkifinomultabb tervezője. Tanulmányait a milánói Műszaki Főiskolán végezte, 1927-ben diplomázott. 1930-ban társalapítója volt az ARCA-nak (Arredamento Casa / House-furnishing). Ez a cég igen közkedvelt lett a milánói burzsoázia körében, Ulrich neve pedig az eredeti és tökéletesen végrehajtott munkát jelentette ügyfelei számára. Ulrich szívesen kísérletezett ritka és ki nem próbált anyagokkal.Bútorai, világításai és kiegészítői tervezésénél használt anyagok a bőr, szőrme, ritka fafélék – mint a körte, cédrus, és zebra fa. A háború során az ARCA-t bombatámadás érte. Ezután Ulrich más művészekkel és tervezőkkel együttműködv, köztük Gustavo Pulitzer-rel, üzletek belsőépítészetével foglalkozott. 1954-ben, az elegáns terveiről ismert Ulrich-ot bízták meg az Andrea Doria és a Cristoforo Colombo óceánjáró hajók belsőépítészetével, később pedig a Leonardo és a Raffaello tengerjárók belsőépítésze is ő lett.Az 1960-as éveken folytatta tervezői tevékenységét, és egy székével első díjazottja lett a Triest Fair-nek. Pályájának utolsó éveiben az építészethez tért vissza. Tervrajzai megtalálhatóak a New York-i Metropolitan Múzeum állandó gyűjteményében és a Parma University őrzi rekord mennyiségű építészeti és tervezői projektjeinek rajzait.